Kérdezték tőlem, hogy jelenleg mit olvasok. Mikor meglátták a Vukot a kezemben, furcsálták. Felnőttként sem szégyen olvasni. Mese, ez igaz. Tanulságos mese, állatokról, emberekről. Az ember azt hiszi, mindent uralhat. Pedig nem. Jobb a természetet békén hagyni. Vuk, családja elvesztése után egyedül marad. Karak siet segítségére, mindent megtanít neki. Egyet kiváltképp: Utáld a Simabőrűt! Vuk tanul, tapasztal. Mindig előrébb van, mint a vadász. A végén pedig nyugalmat talál.Szerettem ezt a művet is. Egy állat történet családról, összetartásról, bizalomról. Fekete István mindig úgy fogalmaz, hogy az mindenki számára érthető. Ez a regény kicsit szomorú is.
Fekete István nagyon szépen fogalmaz, sugárzik belőle a természet szeretet/ tisztelet.
Vuk egy " kis vörös gombóc", aki nagy dolgokra viszi majd az életében. Valóban, hiszen " az öregapja vére. " Mindennel szembe megy, amivel más nem mert. Folytonos küzdelem az élete, de jól veszi az elé gördült akadályokat.
Az ember pedig megtanulhatná, nem minden hatalom az övé. A természet is alakíthatja úgy az ember életét, hogy az fájdalmas legyen... Ezt tanuljuk meg.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése