In memorian Avicii🖤

 

2013- ban hallottam először Aviciiről. Akkor „ rossz „ időszakom volt. A Levels – szel kezdődött. Ha zaklatott voltam, megnyugodtam a dalait hallgatva. 

Elérkezett 2014, amikor besokalltam. Változást akartam. Egy nap megelégeltem a várakozást, és megkerestem a Tomorrowland fesztivált. Az árakat látva visszaléptem egyet. Mivel mindenképp Aviciit szerettem volna látni, lázas kutakodásba kezdtem. Megtaláltam Bécset. Nem volt egyszerű, de sikerült eljutni. Tomboltam, jól voltam. Másfélóra nyugalom vett körül. Elfelejtettem mindent és mindenkit. Csak Rá, és a zene ritmusára figyeltem. Féltem a tűzijátéktól. A koncerten az is volt.  Majd észre vettem, hogy nem rezzentem össze, mikor fellőtték a rakétákat. El kellett utaznom Bécsig(!), hogy ezt legyőzzem! Köszönet ezért Aviciinek. A koncert után történt egy malőr. Szerencsére megoldódott. Ezért is köszönet illeti Aviciit. Örökké hálás leszek Neki. Ha nem jelenik meg Ő, nem biztos, hogy egy kis „ ijedtséggel” túl jutunk ezen... Hogy ki azaz Ő? Nevezzük csak Hősnek. Mert az. Ha nem megyek el a koncertre, nem találkozom Vele.

2018 egy bizonyos napján összetörtem. Mikor elmondták, hogy meghalt, szilánkosra tört a szívem. Olyanná váltam, mint egy robot. Ha hozzám szóltak, „ igen” és „ nem” válaszokat adtam, nem tettem semmit, csak néztem magam elé... Avicii dalait mára csak sírva tudom hallgatni. Ő volt a menedékem ez elől a csúf és igazságtalan világ elől. Nem, nem ismertem személyesen, de fontos volt számomra. 

Kedves Avicii! 

Remélem, látod valahonnan, mennyien szeretnek. Miattad hiszek az Égiekben. Sok erőt adtál az embereknek, köztük nekem is. Akárhol is vagy, boldog születésnapot!

Kép: Pinterest